1. rész / 1. része
1978.
Egy elhagyatott ház,ahol már évek óta nem lakott ember. Az állapota,eléggé rossz. Fel van fordulva minden.
Egy kislány. A ház udvarában , általában ott szokta tölteni az idejét. Mindig oda megy. Ez az ő 'szentélye', Hihetetlen,mennyi dolgot tud egy ilyen,kicsi lány egy ekkora nagy házról. Szinte,fel sem fogható,mert még egyszer sem volt a házon belül. Csak az udvaron lófrált mindig. Ez sem volt máshogy. A nagy téglaház udvarát ellepte a gaz. Mindenütt,derékig érő gaz. A háznak,nem volt ajtaja,így bárki be mehetett. De ha oda bárki is belépett,onnan többször vissza nem jött. A kislány sárga ruhában,megint a ház udvarában állt,és csak nézegette a házat. Nem igazán mozdult el onnan.
Majd mikor egy nagy darab kő elsuhant a feje fölött,azonnal a két illetőre kapta fejét. Két iker volt. Troy és Bill. 11-12 évesek lehettek. A nagyobbik,(Troy) megindult a bevezető úthoz a házba. Majd a kisebbik is követte őt. A kislány csak állt ott,majd megszólalt.
- Elnézést, megfogtok oda bent halni. - Jelentette ki,mire a két fiú rá kapta tekintetüket. Troy,az idősebbik azonnal rá vágta.:
- Van baseball ütőnk. - Mutatta a magasba. Majd,be sétált a testvérével .
Ők csak szórakozni akartak. Szét akarták rombolni a házat. Ez persze sikerült is. Mikor beléptek a házba,először körbe pillantottak, és egyből cselekedtek. Mindent szét zúztak. Az ablakoktól az égőkig,mindent szétvertek. Majd ,a kisebbik,talált egy döglött patkányt.
- Király.! - Mondta mosolyogva, a nagyobbik. Egy ajtó nyikorgásra lettek figyelmesek.
Le mentek a pincébe vezető lépcsőn. Bűz járta át a helységet. A fa polcokon, üvegek voltak. És az üvegben pedig ,emberi fül, egy csecsemő fej,és hasonló undorító dolgok. Persze a két iker ezt nem sejtette. A kisebbik,fel akart menni,mert nem bírt ott lenni tovább. A lépcső felénél,nem hallott egy árva hangot sem. Kezdett félni. Vajon mi lehet a testvérével.
- Ki van oda lent? Troy gyere elő,hallod,ez nem vicces! - Kiáltott le,hogy biztos legyen benne ,hogy hallotta a testvére. Vissza ment a pincébe,és megtalálta Troyt,véresen a padlón feküdni. Az arcán nagy karmolások keletkeztek. Majd meg fordult,és egy 'szörnyeteg' közeledett felé.
Napjainkban....
/Vivienn szemszögéből./
Az orvosi rendelőben ülök, és várom hogy az orvosom szólítson. Nagyon nehéz volt nekem ez a pár hónap. Annyi rossz történt velem,és a családommal. A férjem pszichiáterként dolgozik. A lányom pedig iskolában van.
Az ajtó kattant egyet, és az asszisztens nő nyitott ajtót.
- Vivienn.. - Nem hagytam hogy befejezze,ugyan is egyből rá vágtam hogy megyek.
A nőgyógyászom mindig is kedves volt velem, és ez sokkal jobb volt mint valami bunkó ember,pláne egy ilyen helyzetben. A doki adott egy kék ruhát,miután fel vettem le ültem az 'ágyra'.
- Szóval, megint be állt a ciklusa?
- Foglyuk rá,de nem akarok panaszkodni. Akkor nagyon véreztem. Ben utálja a vért.
- Nehezen jön izgalomba?
- Ha egyedül vagyok nem. - Mosolyogtam...
- Hátra dőlne?- Kérdezte ,majd fel tettem a lábamat. - Nem régiben,jelentő sikerrel alkalmaztam az ön korabeli nőknél a bioidentikus kezeléseket és hormonokat.
- De mire?
- Nos,amolyan megelőző csapásként. A teste olyan mint egy ház. A csempéket ki tudja cserélni a konyhába és a fürdőben,de ha az alappal van gond,azon nem segíthetünk.
- Mik a mellékhatások? - Kérdeztem.
- Fel ülne? - Kérdezte a doki,mikor végzett..
- Nos a hormon terápia jót tesz a bőrének és a szerveinek. A legtöbb nő akit ezzel kezelek,azt mondta hogy tíz évvel fiatalodott.
- Nem tudom én, még azt sem engedem hogy otthon műanyag palackból igyunk. És vegyek be hormonokat amiknek a mellékhatását sem tudom?
- Fiatalabbnak érezné magát.
- Nincs szükségem hormonokra,csak szeretném újra uralni a testemet,a történtek után. - Húztam el a számat...
- Olyat ajánlok amivel ezt elérheti.
- Nem vagyok ház. - Mondtam ,néhány perc gondolkodás után.
- Vivienn,mitől fél annyira? - Kérdezte ,majd oda nyújtott nekem egy kis lapot.
**********
A hazaút néhány percnek tűnt. Gondolkodom,az orvos ajánlatán,de nem tudom hogy mi lenne a jó döntés. A fehér táskámat,le tettem a pultra,majd neki dőltem,és gondolkoztam. Mikor ,meghallottam fentről egy hangot. Fogalmam sem lehetett hogy mi volt az ,így hát egyből rosszra gondoltam. A félelem úrrá lett rajtam. A táskámból ki kotorásztam a telefonomat,majd nyomban,tárcsáztam a vészhívást.
- Van valaki a házamban. -Beszéltem suttogva.
- Nem lehet hogy csak,egy család tagja?
- Nem,más nincs itthon. -
- Mi a címe? - Kérdezte a nő.
- Dambon út, 35.
- Küldünk egy járatot.
- Gyorsan kérem. - Suttogtam,még mindig,majd le tetem a telefonomat. A késtartó mellettem,volt. Ki vettem egy éles kést,majd az emeletre mentem.
Körül néztem mindenhol, majd a szobánkat,céloztam meg elsőként. Onnan jöttek a hangok. Az ajtó épp hogy be volt csukva. Így csak meg kellett löknöm,hogy kinyíljon. De bár ne tettem volna. Ami ott fogadott teljesen le sokkolt. Csalódtam. Óriásit csalódtam. A kés,magam mellé eresztettem.
A lépcső felé indultam, a könnyeim szúrták a szememet,a lépcsőnél álltam,mikor Ben oda rohant hozzám,egy gatyában.
- Viv,sajnálom. Viv.- Ismételgette újra és újra.
A karomat el kapta,majd maga felé akart fordítani,a kést végig húztam a karján. Esélye sem volt.. De nem is adtam neki,ezek után.
********
/Violet szemszögéből./
Az autópályán utazunk már vagy 2 órája, Los Angelesbe. Új házat vettünk. Anyáék szerint jobb lesz az életünk. De azt akkor sem fogja el felejteni hogy megcsalt őt. A házunkban. Hihetetlen,dühös voltam rá,és még most is ... Habár már ,azóta enyhült az iránta érzett düh, de ez nem fog elmúlni soha sem,akár hány házba is költözhetünk.
- Itt valahogy mások a fények,lágyabbak. - Mondta anya. Igazából ,ez semmi különös dolgot nem takart. Ez szimplán csak a szmog volt,és mivel egy autó pálya közepén vagyunk,talán ez logikus.
- Ez csak szmog. - Szólaltam meg. Majd kitekintettem a 'lélegzetelállító' sztrádára. Nem igazán tudok,Los Angeles-ról mondani valamit. Habár,van egy fenséges autópályája..
- Örülhetnél neki, legalább nem kell titokban cigizned, elég ha levegőt veszel. - Mondta apa hátra hajolva. Hát igen dohányzom,mindig titkoltam előlük,de valahogyan rá jöttek. Fogalmam sem volt,hogy hogyan tudják. De hiába minden,nem tudok leszokni...
Az életemben,annyi rossz dolgot kellett elviselnem már,anyáék sokat költöztek. Állandóan megpróbáltatásnak voltam kitéve. Szörnyű volt az a sok fájdalom. A sulikba,nem én volt a népszerű csaj,akit annyira szerettek,pont hogy az ellentéte voltam mindig. Az a sok szarság,amit éveken át hordoznom kellett. Soha nem volt egyetlen barátom sem,akivel legalább megtudtam volna beszélni ennek a rohadt világnak az értelmét,az emberek kibaszott gondolkodását - de ők nem értettek meg engem,és nem is fognak megérteni - így hát a penge lett az én legjobb barátom,és a cigaretta. Mit is kéne várjak az emberektől,a sok ribanctól,az undorító dolgaik. Én más vagyok mint ők. Én nem vagyok ilyen. Ha csak egyszer lehetne kívánni,egy nagy dolgot,azt szeretném hogy az ilyen gusztustalan mocskok dögöljenek meg.
- Vécéznem kell. ! - Vettem le a napszemcsimet,majd anya kutyája mellé raktam.
- Mindjárt ott vagyunk. - Közölte unottan apa. A gázba még jobban beletaposott.
- De, ki kell mennem.! - Jelentettem ki hisztérikusan.
- Ez egy autópálya ,nem állhatok meg az az útszélén. Lehet hogy a mellettünk lévő Hondában ,van vécé vagy ilyesmi. - Hadonászott kezeivel ,miközben vezetett.
- Ha a babapótléknak szarnia kéne,megállnátok mi ? - Kérdezősködtem idegesen, hiszen ez így igaz. Mivel, anya babája meghalt. Halva született
- Ne már Violet. Ezt a szót csak én mondhatom. - Szólt rám anya,majd elnevettem magam.
- Még jó hogy a Violet nevet választottuk neked,és nem a másikat. - Sóhajtott apa.
- Mi volt az?
- Napsugár - Mondta anya,majd az újságja lett érdekesebb..
Anyáék nevetni kezdtek,majd én is elkezdtem gúnyosan nevetni.
- Ez vicces,be kell ismerned,ez vicces. ! - Mondta apa,mire tényleg röhögni kezdtem.
************
A hosszú út megtétele után,végre oda értünk a házhoz. Igazából nem volt rossz. Nagyon nagy volt. Apa ,az ajtóhoz szaladt,teljesen odáig volt a házért,azt hiszem,eddig ez tetszett neki a legjobban.
- Imádom! - Nyomta meg a csengőt apa,majd körül tekintett az egész udvaron. Én viszont a padon ültem. - Neked is tetszik? Sokkal jobban néz ki mint az internetes képeken.
- Igen. Nagyon érdekes!- Mondták,fel lelkesedve. Tökre örültek ennek a háznak. A házat,nézve,muszáj volt megszólalnom.
- Remek. Át megyünk Adams Family-be. - Néztem fel a házra. Ez teljesen más volt mint a többi, majdnem hogy orbitálisan gigantikus nagy volt.
- Hey, duzzogókám, gyere ide. - Szólt apa,majd habozás nélkül fel álltam a kinti padról,és oda sétáltam melléjük.
- Mit csinálsz? - Kérdezte anya,a kutyát szorongatva.
- Ugye milyen fantasztikus? - Simított végig a vállamon,apa. Majd egy nyögést hallattam velük. Nem igazán tudtam eldönteni örüljek vagy sírjak?
Az ajtó hirtelen kinyílt,és egy 35 év körüli nő nyitott nekünk ajtót. Kék zakó és egy fekete szoknya pompázott rajta. Rövid vöröses haja volt. - Jó napot. - Mosolygott ránk. Apa arcáról le sem lehetett vakarni azt az idétlen vigyort. Azt hiszem ez a mienk lesz. A nő beinvitált a házba,majd körbe vezetett minket a házban. Majd bele kezdett a jól betanult szövegébe.
- Klasszikus Los Angeles-i viktoriánus stílus,1920 körül építette a filmcsillagok közkedvelt orvosa. Elképesztő ház. ezek igazi Tifanny lámpák. - Nézett fel a csillárra. - amint látják az előző tulaj szívén viselte az épület sorsát,helyre állított mindent.
- Meleg volt? - Kérdezte anya.
- Mit gondol? - Ment előre a nő.
- Tifanyy aztaa - súgta apa,majd meglökött kicsit a vállával.
Én a házat tanulmányoztam,minden kis részletet,kíváncsi voltam rá,mit is rejtegethet ez a ház pontosan. Szerettem a rémisztő dolgokat,és még mindig szeretem. Ennek a háznak is biztosan van egy története. Nincs olyan hogy ne lenne története. Megnéztem volna ezt a házat,az előtt,mielőtt még nem költözünk be. Biztosan romokban volt. Majd mentem apáék után. El kell ismeri,szép volt a konyha.
- Szokott főzni? - Kérdezte a nő ,anyától.
-Viv,remek szakács, néhány éve be írattam főző iskolába,és még a tanárnak is mutatott pár trükköt. - dicsekedett apa,majd körbe nézték a pultot. A pulthoz mentem nézelődni,majd anya lerakta a kutyát.
- Ohh, főző leckék ez romantikus. - Mosolyodott el a nő. - Ön pszichológus ugye?
- Pszichiáter, említette hogy van egy szoba amit irodának használhatnék. Itt fogadnám a betegeket. Hogy többet lehessek a családommal. - Süket duma,legutóbb is ez volt,és mi lett belőle? Költözés,mert apa megbaszta az egyik betegét. Remek volt.....
- Remek ötlet.- Mondta a nő,majd anya is el mosolyodott a nagy nézelődés közepette.
- Kicsim,megnéznéd hová ment Heli. - Ohh persze anya. Ez a kutya mindig ugat?
****
- Mi a francnak ugatsz? - Kérdeztem a kutyától mogorván. A lépcső 'alatt' az az olyan mintha a lépcsőbe be lett volna építve egy ajtó. Valamiért fel keltette az érdeklődésemet,fogalmam sem volt hogy hova vezet,de mindjárt kiderül.
A kilincset kezdtem húzni,eléggé be volt ragadva,de végül sikerült ki nyitni.Az égőt fel kapcsoltam,az ajtó a pincébe vezetett le. Egy hosszú lépcsőn kellett le menni,a pince több részből állt,tégla falakkal voltak elkerítve. Nem sok minden van itt,de egyszer biztosan rá jövök az értelmére. Vissza mentem a lépcsőn,egészen az egyik tágas szobáig. Helit,fel kaptam az ölembe,majd elindultam feléjük. Nagyából el kaptam hogy mit is mondanak.
- Amikor megláttam erről egy képet a neten,azt gondoltam hogy használhatnánk zene szobának.
- Oh, Ön zenész? - Kérdezte a nő.
- Az voltam. - hallottam meg anya hangját.
- Csellista(Csellózik) nem is akármilyen.
- Miért hagyta abba?
Erre egyszerű volt a válasz. Csak is apa miatt ,ezt ő is tudja,és azért nem válaszolt...
- Ohh,itt elkezdett válni a tapéta. Valamilyen falfestmény van alatta.
A nő,alig tudta mit válaszoljon,biztosan lehet valamit ott. Teljesen el akadt,habogott - hebegett . - Uhh.. Az előző tulaj valószínűleg lefedte,modern ízlésük volt. Oh ja már náluk tartunk a teljes tájékoztatásért el kell mondanom mi történt velük. -Magyarázta a nő.
- Jesszusom. Nem itt a házban haltak meg ugye? - Kérdezte anya,amolyan rettenetes hangon
- De igen ,mindketten. Gyilkos ,öngyilkosság. Nekik is én adtam el a házat. olyan aranyos pár voltak.De nem gondoltam volna.
- Akkor gondolom hogy ezért árulják a házat az értéke feléért.
- Van egy szép század közepi farmom,lent a földben de a ház ennek a harmada,az ára pedig a duplája. - Tájékoztatta a nő apát. És az ablaknál álltam Helivel,kíváncsi voltam mi történhetett az előző tulajjal.
- Hol történt? - Kérdeztem végül rá .
- A pincében .
- Megvesszük .- Magamban mosolyogtam,imádtam az illyes fajta 'morbid' dolgokat. Apa és Anya egyszerre néztek rám,azzal a ' Mi van veled kislányom' nézéssel.
---------------------------
Sziasztook cicáák:33
Na,megérkeztem az első résszel . Tehát,ugye az első rész 57 perces azt hiszem. Így én most el feleztem :D Valószínűleg három részben fogom hozni az első rész ,úgy ahogyan fel írtam : --> 1 rész / 1 része ; 1 rész / 2 része .... stb :D Szóval az erre akar utal :) Csak hogy tudjátok :) Nos,ha tetszett , - habár nagyon béna lett - akkor nyomjatok pipát,esetleg komizzatok :3 <3
Köszönööm Cicáák :33 Imádlak titeket :) <3
By By <3
Ahw annyira jó lett *-*
VálaszTörlésImadom a sorozatot is de ez valami eszméletlen:))
Siess a kovivel :* ♥
Ohh köszönömmm*---* Èn is imádom,ès okii próbálok sietni:333333. *---*
VálaszTörlés